Idézetek

“Nekem tényleg csak az út vége számít. Hogy közben mi történik, min kell keresztülmennem, vagyis a kanyarok, ösvények, mellékutak, buktatók vajmi kevéssé rendítenek meg. Hiszen minden útnak vannak buktatói, a kérdés csupán az, milyen gyorsan tudunk felállni, ha elbuktunk menet közben.”

***

“Ha semmi sem sikerül, ha örök vesztesnek érzed magad, gondolj arra, hogy egyszer spermaként te voltál a legfürgébb a csapatban!” 🙂

***

“Az igazi férfi játszik. Nem rohan ajtóstul a házba, lassan közelít és puhán. Vadászik. Csak úgy mellesleg megérint. Mögénk lép, nyakunkba csókol, a tenyere a tenyerünkben szikrát csihol. Az igazi férfi nem siet. Tudja, hogy idő kell a vágyhoz, megvárja szépen, míg megszűnik körülöttünk a világ, és már csak őt látjuk, már csak azt akarjuk. Nem elveszi, odaadjuk. Nem eltűrjük, hanem befogadjuk. Az igazi ölelés visszafogott, úgy kúszik végig a testen, mint a napfény, lassan és puhán, időt hagyva a vágynak, hogy növekedjék. Nem kell hozzá más, csak egy férfi, aki szeretni tud, s egy nő, aki hagyja, hogy szeressék.”

***

“Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról hogy megtanuljuk hogyan kell táncolni az esőben.”

***

“Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, de te bántóan visszaélsz a lehetőséggel!”

***

“Nem szeretem, ha azt mondják, hogy túl felnőttesen viselkedem, ugyanis ennek negatív csengése van. Olyan, mintha elfojtanám magamban a gyermeket, a játékosságot és az ezzel párosuló fantáziát. Pedig fontos, hogy ezeket a tulajdonságunkat életünk végéig megőrizzük.”

***

“Az értelem vére a kétség, a szív tartalma az egység. Az értelem önmagában kételkedik, a szív biztonságával nem kérkedik. Az értelem életét félelem kíséri, a szív folytonos nyugalmát élvezi.”

***

“Attól még nem öreg valaki, hogy megélt valahány évet. Öregedni annyi, mint lemondani az álmainkról. Az évek ráncossá teszik a bőrt, a lelkesedés hiánya pedig a lelket.”

***

“A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom.”

***

“A kultúra nem ment meg semmit és senkit, nem is igazol, de emberi alkotás: az ember önmagát vetíti belé, magára ismer benne; csak ebben a kritikus tükörben látja meg tulajdon képét.”

***

“Nem elég ám az, hogy az embernek szeme van (…), meg kell tanulnia látni.”

***

“A tudatlan azt mondja: akkor hisz az angyalokban, ha látja őket. A bölcs megérti: akkor látja az angyalokat, ha hisz bennünk.”

***

“Kérlek, ne vágd ketté azt, ami egy… A szeretet benned van, mégsem tudod szavakkal körülírni. A legbátrabb képzelőtehetséggel sem tudsz mesélni arról, mit érzel, amikor szeretsz. A szeretet – akárcsak a boldogság, a hűség és az igazság – egy magasabb világból érkezik, onnan, ahol nem kell hozzá szó, hogy érezni tudd, és kifejezd. A szeretet létezéséhez nincs szükséged szemre, fülre, kézre, színekre, hangokra, mozgásra; ahhoz, hogy élni tudj vele, nincs szükséged semmire magadon kívül. A szeretetnek azonban szüksége van rád: te vagy a szeretet küldötte. A földre érkezvén, magaddal együtt a szeretet hírét is elhoztad – így te magad lettél a szeretet.”

***

“Az átlagos embert bámulatba ejti a tökéletesség, és próbálja elérni. De mi értelme van elérni a tökéletességet? Nincs semmi értelme… ha valami tökéletes, már nem marad semmi. Már nem lehet semmit kitalálni. Nem marad arra lehetőség, hogy az ember további tudást vagy képességeket kapjon.”

***